Miután Austin elment Justinra néztem dühös tekintettel.
- Te normális vagy? Te..Te tudod egyáltalán, hogy kinek mit mondtál?!
- Nyugi! Mindenki megérdemel egy második esélyt! Ne parázz már!- adott egy puszit...illetve egy majdnem csókot a szám sarkára.
Neki
tényleg elmentek otthonról. Azt hiszi, hogy egy puszival minden el van
intézve. Jó bevallom, hogy nagyon jól esett ez a kis puszi, de akkor is.
A
nap végére nehezen, de lenyugodtam. Még mindig a sokk hatása alatt
állok. Justin és Austin?! Na mindegy...Eddig úgy van, hogy Biebs-szel
megyek haza, de látom ez a terv is füstbe ment...Apropó! Füst! Austin és
a bandája suli után, mindig az iskola háta mögött szívják a füvet..Jaj
ne! Justin a banda része!
Eszeveszett
sebességgel rohantam a hátsó ajtóhoz. Mikor odaértem lefékeztem.
Óvatosan kinyitottam az ajtót, majd körül tekingettem. És...Ő is ott
volt! Ott szívta azt a szar...Ezt ne..Ezt nem hiszem el! Miért, Istenem,
miért?!
Visszavándoroltam
a suli bejárati kapujához, és ott vártam Justint. Ezt én nem értem:
Justin a banda része, majd füvezni kezd..Ő...Ő nem Justin!
- Szia szépség!- zavarta meg az említett személy a gondolatmenetemet.
- Szia!- mondtam unottan, majd felálltam és elindultam.
- Mi a baja a világ leggyönyörűbb lányának?- bókolt. Hm...Bókolt...
- Semmi..
- Kérlek mond el!
- Te...Te vagy a bajom!
- De..Most megint mit csináltam?- értetlenkedett széttárt karokkal.
-
Beállsz Austin bandájába, majd nem szólsz, hogy ne várjalak, mert
elmentél velük füvezni, most meg itt bókolgatsz, mintha mi sem történt
volna!- fakadt ki belőlem.
- V-v-várj! Honnan tudod...a füves dolgot?
-
Ne nézz hülyének! Láttalak, hogy ott szívod.- nyugodtam le, mintha
általános dolog lenne.- Szerinted mit fog szólni apukád? Biztos nagyon
büszke lesz rád, ha majd ki kell rúgnia a suliból. Nagyon örülni
fog..Te..Te egyszerűen nem az a Justin vagy, akit megismertem.
- De...
- Ne..Tartsunk szünetet jó? Egy darabig kerüljük el egymást jó messzire..- mondtam, majd ott hagytam.
Basszus..Hiába
akarom elkerülni, nem fog menni, hisz ott ül mellettem. Na jó..Majd más
nem Spens-szel helyet cserélek..Még nem tudom..
* Másnap *
Tök sok kedvem van suliba menni...Ja nem..
7:20
és még mindig pizsamába flangálok. A matek óra 7:45-kor kezdődik. A
suli 10 percre van innen.. Ha kések felelek..Szóval sietni kellene.
Éppen indultam az emeletre, mikor megszólalt a csengő. Visszamentem
ajtót nyitni, majd egy nem várt személy állt ott.
- Te még mindig pizsibe? Mindjárt matek óra! Miss.Robinson nem örül a késő embereknek!- mondta ez az Adonisz.
- Ne viccelj! Semmi kedvem iskolába menni! És különben is? Mit csinálsz itt?
-
Érted jöttem..Gondoltam mehetnénk együtt.- harapott bele alsó ajkába. Ő
most elakar csábítani így csütörtök reggel, vagy szimplán ez is az új
Bieber-höz tartozik?
- Rám ne várj..Elkésel és te is felelhetsz!
-
Legalább nem egyedül!- sétált be, majd leült a kanapéra.- 8 perced
van.- dőlt hátra mintha otthon lenne.- Ja bocsi, csak 7!- mosolygott
vissza rám.
Fejem megráztam egy mosoly kíséretében, majd felszaladtam az emeletre.
- Kész vagyok!- jöttem lefelé.
- Késtél! Ráadásul 3 percet! 30 fekvőtámasz!
- Mi vagy te? A személyi edzőm..vagy az osztálytársam?- nevettem.
-
Egyik sem!- állt fel.- A legjobb barátod!- simította kezét az arcomra.
Száját megnyalta, hogy bejelentése tényleg tökéletes és szexis legyen.
- Na menjünk, mert nincs kedvem egyest kapni matekból!- nevettem, majd elindultunk.
Tiszta
jók vagyunk! Pont csengetésre beértünk, és ráadásul a tanárnő előtt!
Megérte futni! Gyorsan a helyünkre vágódtunk, majd következhet a diákok
kedvenc órája: a matek.
Mire
vége lett ennek az unalmas órának rájöttem, hogy tök felesleges volt
sietni. Röpit írtunk, szóval nem mindegy, hogy felelek és egyest kapok,
vagy írok és jövőórán kapok egyest?!
Második
óránk, a személy szerint legkedveltebb óra a spanyol. Ezen az órán
szinte mindig alszok. Kivéve ha páros munka van, mint most is.
-
Rendben gyerekek! Párokban dolgozunk! Mindenki bemutatkozik a másiknak:
mi a neve, hol lakik, hány éves..stb. Kezdjétek!- azzal fogta magát
Mrs.Braun, bevágódott a gurulós székbe és olvasni kezdte a magazint. De
jó tanár már.
- Én biztos nem mutatkozok be..Ismersz..Szóval asszem alszok!- mondtam, majd letettem a padra a fejem.
- Kérdezhetek valamit?- akadályozott meg Justin az alvásban.
- Csak gyorsan!
- Haragszol rám...a tegnapiért?
- Hát hidd el, nem repdesek az örömtől, hogy láttam mit csinálsz..De talán megtudok bocsájtani.- mosolyogtam.
- Köszönöm!- ölelt meg.
- De ha nem bánod...akkor aludnék!
- És ha te sem bánod, akkor veled alszom!- villantotta 1000 wattos fogsorát.
- Csak ne horkolj!- nevettem. Azzal mindketten leraktuk a fejünket a padra és aludni kezdtünk.
* Óra után *
Szerencséje Carol-nak, hogy felébresztett, különben jó kis intőt kaptunk volna, ha lebukunk, hogy alszunk.
A nap szerencsére hamar elment a maradék 2 rajz, az egy infó, az egy ofő, és az egy fizika órával.
- Mész füvezni, vagy megvárjalak?- tettem fel Justinnak a nem mindennapi kérdést.
- Ne kezd megint!- biggyesztette le ajkát.- Megyek, most nem fogok szívni!- mosolygott.
- Akkor menjünk!- azzal elindultunk.
Út
közben egész jól elvoltunk. Ahhoz képest, hogy lökdösődés közben
majdnem elütött az autó, egy jó nap zárult le. Justinnal végül is
kibékültem, és megígérte, hogy nem fog többet szívni, aminek kimondottan
örülök.
-
Na majd holnap! Érted jövök, de ne pizsibe legyél!- mosolygott. Ő
tényleg elakar csábítani ezzel az eszméletlen szexi mosolyával?!
- Még meglátom...Ahogy azt is, hogy beengedlek-e!- viccelődtem vele.
- Ezt megjegyeztem Sarah Gonzalez! Ezért még kapsz!- nevetett.
- Na menj, te hülye!- löktem rajta egyet.- Majd akkor gyere holnap!
- Jól van szépség!- ölelt meg.- Tudod, hogy szeretlek?
- Hát..Pár alkalommal elmondtad!
- Akkor elmondom most is! Nagyon szeretlek!- mondta, majd egy nem várt esemény következett be: megcsókolt...
Sziasztok! :) Másfél hónap kihagyás után, több ember kérésére, újra elindítottam a blogot! :) Remélem tetszett ez a rész, és most fogtok komizni/pipálni! :) Előfordulhat, hogy szerdán új rész várható, de nem ígérek semmit! :) Puszi.xx
Nagyon szeretem ezt a blogot és csalódott voltam, hogy egy csomó ideig nem volt rész:// De nagyon megörültem, hogy most már van:)) És nagyon tetszett, sőt imáádtam:)) léccy legyen kövi:))
VálaszTörlés